Amikor rádöbbensz arra, hogy hiába végeztél el egy főiskolát meg egy egyetemet, kapartál össze 2 nyelvvizsgát (napi 8-12 óra munka mellett), még mindig nem úgy élsz ahogyan szeretnél, az baromi rossz érzés. Pofonként ért a felismerés, hogy 10 év alatt közalkalmazottként, kemény munkával elértem azt, hogy évről évre kevesebbet keresek. Ahogy csökkent a pénzem, nem nagyon tudtam már szórakozni járni és nem is tudtam tartani a korábbi életszínvonalat, úgy szűkült a baráti köröm is. Végül eljutottam arra a pontra, amikor olyan kevesen lettek körülöttem, hogy már nem volt kör. Maradt 1 ember, aki igazi barát. 

De maradt rengeteg időm gondolkodni, olvasni, tervezgetni, álmodozni, keresni önmagamat. Eljutni oda, hogy világosan megfogalmazzam mit és kit akarok. Nem küzdöttem tovább a változással, hanem elfogadtam a 3X-et és a vele járó tisztánlátást.

Újrarajzolt önmagam már az elején sikereket ért el. Azóta minden összejön, amibe csak belefogok. Egy éve még itthon bőgtem az újbóli csúfos magánéleti kudarc miatt, ma pedig én vagyok a világ legboldogabb menyasszonya. Egy éve azon aggódtam, hogy vajon elég lesz a fizetés hó végéig, jut-e majd vaj is a zsömlére, ma pedig álmaim otthonát tervezem. 

Hogy mi történt? Vettem egy lottószelvényt :) 

Na, jó ez csak poén volt, nem ez a csattanó, mert azt hónapról hónapra megveszem, már vagy 4 éve, de azóta sem kaszáltam nagyot.

Azt is elmesélem hamarosan mi történt velem, de most rohanok, mert elkések a kávézásból, ahová egy barátnőm hívott meg. 

Ugye, egy éve még 1 barátom volt, most pedig úgy fogalmazok "egy barátnőm". Mert ez is változott...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.