Emlékszel még az elhíresült reklámra?

hihetetlen, mennyi energiája szabadul fel az embernek, ha van egy célja, amiért küzdeni kell.

Ismeritek azt az érzést, amikor reggel csörög a vekker, de nincs kedved kimászni az ágyból? "Még egy kicsit" -mormogod, miközben lenyomod a "szundi"-t a telefonodon.
Sokat tanakodtam, hogy mikor még a munka mellett főiskolára, egyetemre jártam, nyelvet tanultam, fullkáoszos, nehéz családi élethelyzetekben voltam, hogyan bírtam ki mindent? Miért tudtam felkelni hajnal 4kor kb. 5-6 óra alvás után sokszor heteken keresztül?
Egy ideig azzal mentegettem magam, hogy akkor még fiatalabb voltam, most már öregszem... stb...
De rá kellett döbbenjek, hogy nem az öregedés (haha, 31 vagyok), hanem a fásultság miatt volt ez a reggeli fel nem kelés.
Mert évekig lendületben voltam, mindig volt valami, amin "pörögni" kellett a munka mellett. Volt egy célom, ami hajtott előre és motivált. Amikor mindent befejeztem egy darabig nagyon jó volt. Élveztem végre az életet, az elért eredményeket.

De egy idő után unalmassá vált. Nem volt új kihívás, a munka mindennapi rutin lett. Sok szabadidőmmel nem tudtam mit kezdeni, mert sajnos a várva várt "magasabb végzettségért magasabb jövedelem" elv nem jött be nekem. Így kézenfekvő volt, hogy tennem kell valamit, különben nemcsak besavanyodok, hanem a pénzem sem lesz elég a kiadásaimra.
Ekkor lett egy célom, hogy keresek valami másik állást (vagy tanfolyamot). Ez felpörgetett újra. És ha nagyon vágysz valamire, akkor az ott van mindig a tudatodban (vagy alatta motoszkál). Nyitottá válasz és észreveszed a Neked szóló jelzéseket.
Nekem bejött.

Rátaláltam az új kihívásra, ami ötvözi a munkát és a tanulást is.
Végre!! Egy olyan cég, ahol támogatják az önképzést, sőt, serkentenek is rá. Nem azzal, hogy fegyvert fognak a fejedhez, hanem azzal, hogy a vezetők jó példával járnak elöl. Tőlük megtanulhatod, hogy jövedelmed nagysága attól is függ, mennyit dolgozol érte.
Mert itt, ebben a hivatásban bizony a lendület, a kitartás, a tanulás egyaránt fontos.
 
Ha valaki éppen csak úgy elvan az életében, nem érzi nap mint nap a lendületet, hanem csak úgy sodorják az események, akkor bizony változtatni kell.
Ebben a csapatban a fejlődni, változtatni akarókat segítik. Iránytűt adnak céljaid eléréseihez.
Ja, hogy nincsen célod? Nem tudod még merre tartasz? Semmi gond, segítünk rájönni!
Hidd el, ha célod lesz, energiád is lesz a megvalósításhoz!

... annak nem örülnék.

Hiszen nincs annál fantaszikusabb érzés, amikor Ő reggel kinyitja a szemét, rád néz és rögtön mosolyog. Első szava "Szia Szépkislány!" Ettől mindenkinek jól indulna a napja. Már megtaláltam az igazit, akivel minden más. Meggyőződésem, hogy életemben azóta süt a nap, mióta Ő velem van.

Ha nem lenne, akkor viszont biztosan keresném a másik felem. Mert emancipáció ide, szingli lét oda, a nő mellé férfi kell és a férfi mellé nő.

Nem mintha nem élveztem volna annak idején a csajos  bulikat, sőt... ;-)
De egy idő után az ember kiég. Valami másra vágyik. Új arcokra, új ingerekre, új pasikra...

VÁLTOZÁS kell!

A női magazinokban számtalan tippet találunk arra, hogy merre is keressük a másik nemű, "potenciális áldozatot". Pl: nyelvtanfolyam, iskola, barkács áruház, új munkahely...

Persze épp eszű ember ma Magyarországon nem vált önként munkahelyet, hacsak nem ellenállhatatlan ajánlatot kapott. Kézenfekvő megoldás egy másodállás. Ezzel csak jól járhatsz, hiszen azt az időt, amit a neten töltesz a társkereső oldalakon vadászva, vagy pocsék randikra járva eltöltheted hasznosan is, pénzt keresve.

Így vehetsz magadnak vadító ruhákat, havi fodrász, kozmetikus, körmös nem lenne elérhetetlen luxus, hanem természetes velejárója napjaidnak. Rögtön más szemmel látnád a világot és a világ más szemmel látna Téged.

Amikor elkezdtem ezt a vállalkozást sok új embert ismertem meg és számos barátra tettem szert. Együtt vacsoráztam csúcsvezetőkkel, milliomosokkal. Az egészben az volt a legjobb és bevallom, a legmegdöbbentőbb, hogy egytől egyig egyenrangú félként beszélgettek velem, nem lenézően, mint egyes munkahelyeken jó néhány vezető.

Nos, ezen nők és férfiak egy része egyedülálló.

És ez nemcsak a sikeres nők, hanem a sikeres férfiak üzlete is. Tudod ez mit jelent? Itt a pasik valóban azok, akiknek mutatják magukat. Határozottak, önállóak, igényesek és elértek valamit az életben. Tutira nem "anyuci" irányítja őket.

De ami Rád nézve a legfontosabb: az itt lévő férfiak szemében az agyad, az erőd, az ambíciód nem hátrány. Itt ha álmaid vannak, a pasi nem húz vissza a földre, hanem hagy szárnyalni és segít abban, hogy elérd az álmaidat. 

És tudod, mi a legszuperebb? Ismerkedni könnyű, hiszen azonnal van közös téma, a cég, az üzlet, az internet...

Ennél könnyebb dolga magányos nőknek (férfiaknak) sose volt.

+ Itt tutira nem lesz később keserű a csók, mert nincs zárt iroda, ahol a többiek rossz szemmel néznek és csúnyán kipletykálnak!

Szingli vagy? Mire vársz? Változtass!

… Apa dolgozik, Anya otthon van a gyerekekkel. Képzeld el, hogy más dolgod sincs, csak hogy elintézed a napi dolgokat és játszol a gyerekekkel, majd este együtt töltitek az időt Apával. Úgy és ott, ahol szeretnéd.

Én ilyen életről álmodom. És ilyen életem is lesz. Ma már tudom a módját annak, hogyan teremtsek egyensúlyt. Heti néhány órát fogok dolgozni, lehetőség szerint akkor, amikor szeretnék. Mindezt úgy, hogy ettől a családi kassza is vastagszik.

Nagyon, nagyon várom azt az időszakot!

Már nem sok hiányzik hozzá, a FÉRFI adott, a PÉNZkereset adott, már csak egy (kettő) kis APRÓSÁG kell. J

Ugye, milyen jó lenne? Ha nem kellene dönteni, hogy gyerek vagy karrier? Segítek abban, hogy mindkettőt megkapd!

Huh, ez egy nagyon izgalmas nap volt.

Már itt ülök a fotelemben, lábam felrakva, gép az ölemben, a macska is bepaszírozta magát a laptop mellé és dorombolása elnyomja gép zümmögését. Minden csendes odakint, csak a tücskök ciripelése hallatszik, meg némi kutyaugatás.

Boldog megelégedettséget érzek, mert ma már látom a hosszú hónapok eredményét. Fizikailag, kézzel foghatóan is van fizum. :) Igen, és mint első fizetést, illik "megköpködni" egy kicsit, hogy szaporodjon. 

ez itt egy virtuális szentelő-köpködés.

Most az igazitól eltekintek, mert a monitort nem nyálazom össze :)

Ünnepeltem, tejhabos kávét ittam, felhívtam a legjobb barátnőmet, egy jót dumáltunk, sokat nevettünk. Majd a boltban jutalomképpen megvettem magamnak egy csodaszép színes, zsebes, csíkos füzetet (vagy notesznek is nevezhetném). Ebbe fogom majd írni a mai naptól az összes üzleti eseményt és egyebeket.

Feldobott állapotom egész nap tartott, teli vagyok energiával és erővel. Megint csak bebizonyosodott, hogy az első gondolat a helyes és akkor döntünk jól, ha a szívünkből jön. Arra vágytam, amikor elkezdtem ezt a munkát, hogy majd kellemesen, kávét kavargatva keresem a pénzt, közben jól érzem magam és érdekes embereket ismerek meg közelebbről. (vagy persze a hintaágyban is éppen olyan jó feeling:)

És a vágyam teljesült. Már látom magam előtt ahogy rendezvényt szervezek, teszek, veszek, intézkedek. Ez a következő lépés lesz...

Még egy dolgom maradt mára, élvezni a sikert és megosztani az örömömet a szerelmemmel!

A minap volt egy kis időm este és olvasgattam a napi FBook bejegyzéseket. Elment az életkedvem némelyiktől! Komolyan, miért mindig csak a rosszat kell megosztani?

Ellenkampányként én mindig csak a jó dolgokról fogok beszámolni! Csakazértis. Nem elég nekünk az a rossz, ami a TV-ben van, vagy mi jövet-menet ér minket az utcán?

Várok mindenkit, ide bátran leírhatjátok a napi jó élményeiteket. A rosszakat moderálom vagy átírom jóra, fogadok, hogy sikerül, ha nem hiszed, próbáld ki! ;)

A mai nap hosszú volt, fárasztó is, de megérte, mert végig olyan dolgokkal töltöttem, amit élvezek. Reggel közös ébredés a párommal, ami ritka kincs. Már jól indult a nap ;)

Még a hűvösben kocsikázás a munkába, ahol korán reggel minden csendes és nyugodt. Napközben gyorsan telik az idő, sikerült megoldanom mindent és sok örömet szereztem másoknak. Az idő rohant, mert délutánra programom van, és már alig vártam, hogy fogyjon a papírkupac meg a @. Végre eljött a délután 4 óra és léptem.

Együtt jegeskávéztam a barátaimmal, megosztottuk egymással tapasztalatainkat, terveztünk, beszéltünk az életcéljainkról, a munkáról, jól éreztük magunkat. Hihetetlen, hogy közben pénzt kerestünk :)

És ezt tényleg így van. Ha úgy érzed, hogy ez nincs így, akkor tegyél ellene. Beszélgess olyan emberekkel, akik így gondolják. Ha nincs kihez szólnod, mert egész nap egyedül ülsz egy irodában egy papírkupac mögött, akkor hívd házhoz a pozitív gondolatokat. Az internet csodálatos világában már nem kifogás, hogy "nincs időd pozitív gondolkodásos könyveket olvasni". Kényelmesen, egyszerűen kapod meg a napi adagokat.

Pl. a mai napi egyik idézetem annyira jó, hogy meg kell osztanom másokkal is:

„A boldogsághoz vezető út két egyszerű elven nyugszik: találd meg, mi érdekel téged és mi az, amit jól tudsz csinálni, s amikor rájöttél, teljes lelkeddel vesd bele magad - dobd be minden energiádat, ambíciódat és természetes képességedet.”

John D. Rockefeller III

forrás: http://www.dalecarnegie.hu/

Szánj időt magadra és cselekedj! Anélkül szétfolyik az életed és belefáradsz az egészbe. Én már végigjártam az utat és tudom, hogy ez nem közhely, hanem a színtiszta igazság.

Kételkedsz? Próbáld ki! :)

Ma csodálatos délutánom volt, keményen dolgoztam és minden percét élveztem. Nem is annyira az számít, hogy mit csináltam, hanem hogy hol és hogyan.

Elmesélem:

1. cél
2. terv

Kiskoromban imádtam a felfedezések korát. A hajós tengeri történeteket. Képzeld el, mi lett volna, ha Kolombusz Kristóf nem száll hajóra, félve a viharoktól, vagy éppen visszafordul, amikor elszakadnak a vitorlái? Soha nem kóstoltuk volna a popcorn, vagy a főtt kukoricát... J

Nektek mi jut eszetekbe elsőre Amerikáról?

 Neked mi az álmod?

Ezek szerint én nem vagyok vérprofi tanácsadó, mert a stratégia után elmondom azt is, mit kell tenni ahhoz, hogy végre kijuss a mókuskerékből.

Hogy ne csak az élet árnyékos oldalát nézd és ne úgy teljenek a napjaid, hogy alig várod, hogy lefeküdjél aludni és végre álmodban megéld azt az életet, amit a valóságban szeretnél. 

Legelső lépés az, hogy dönts! Határozd el, hogy elég és változtatni akarsz.

A második lépés az, hogy dédelgesd egy kicsit ezt a gondolatot. Annyit gondolj rá, amennyit csak tudsz. Képzeld el, mennyivel jobb lenne az életed, ha ...

egy kicsivel több önbizalmad lenne
egy kicsivel több szabadidőd lenne
egy kicsivel több barátod lenne
egy kicsivel több ............. valamid lenne (ide gondod azt, amiből most jó lenne több)

és sokkal több pénzed lenne....

Utolsó lépés: keresd azokat az információkat, amelyek hozzásegíthetnek, hogy elérd azt, amire a szíved mélyén vágysz.

 Elsőre kézenfekvőnek tűnik: vállalj másodállást!

Na jó, de mit? 

Ha főállásod van, az napi 8 óra. Általában minimum 1-2 óra elmegy a munkába járással és akkor még nem is beszéltem arról, hogy van lakás, család, kutya, macska, bevásárlás stb és még a férjed is szeretné jól érezni magát... ;) 

Olyan megoldást kerestem, ahol én osztom be az időmet, akkor dolgozok amikor tudok és azzal, akivel szeretnék. Nem akartam másik főnököt, köszönöm, elég az az egy a saját munkahelyemen. Ő olyan nagyszerű és megismételhetetlen, hogy köszönöm, Ő bőven elég. :) 

Erről eszembe jut egy vicc:

A vérprofi tanácsadó: Elmennek az egerek a bagolyhoz: - Figyusz, Uhu, gáz van! Mindenki bánt minket, védekezni nem tudunk, és a tökünk tele van már ezzel a helyzettel. Mit csináljunk? Erre a bagoly: - Hát, váljatok sündisznókká! Azokat senki sem bántja! - Ööö...Izé... és hogyan váljunk sündisznókká? - Azt pont leszarom. Én stratégiai kérdésekkel foglalkozom.

:)

 Ahogy a válság és a szuperbruttó hatására egyre kevesebb pénzem volt, elkezdtem bújni a „hogyan spóroljunk” jellegű oldalakat.

Amint éppen a 18 fokos lakásban olvasgattam azt a jó tanácsot, hogy "vegyük le néhány fokkal a fűtést, hiszen 22 fokban is el lehet lenni" kicsit felment a pumpa. Már éppen csuktam volna be az egész ablakot, amikor valahonnan előkerült egy hirdetés, olyan témával, hogy „hogyan gazdagodjunk”. Villámcsapásként ért a felismerés, hogy meg kell változtatni a hozzáállásomat és a gondolkodásomat. Nem azt kell megtanulni, hogyan tudok minél kevesebb pénzt minél jobban beosztani, hanem azt, hogyan tudok még többet keresni és meggazdagodni?

Vidi Rita tanfolyama  megadta a kezdő lökést.
Hatására teljesen másként kezdtem látni a dolgokat. Nem olyan sötéten, nem reménytelenül. Elkezdtem olyan könyveket olvasni, amik segítettek abban, hogy napról napra energikusabb legyek, hogy növeljem önbizalmam és végre a sok elmélet után a gyakorlatban is akcióba lépjek.

Amikor rádöbbensz arra, hogy hiába végeztél el egy főiskolát meg egy egyetemet, kapartál össze 2 nyelvvizsgát (napi 8-12 óra munka mellett), még mindig nem úgy élsz ahogyan szeretnél, az baromi rossz érzés. Pofonként ért a felismerés, hogy 10 év alatt közalkalmazottként, kemény munkával elértem azt, hogy évről évre kevesebbet keresek. Ahogy csökkent a pénzem, nem nagyon tudtam már szórakozni járni és nem is tudtam tartani a korábbi életszínvonalat, úgy szűkült a baráti köröm is. Végül eljutottam arra a pontra, amikor olyan kevesen lettek körülöttem, hogy már nem volt kör. Maradt 1 ember, aki igazi barát. 

De maradt rengeteg időm gondolkodni, olvasni, tervezgetni, álmodozni, keresni önmagamat. Eljutni oda, hogy világosan megfogalmazzam mit és kit akarok. Nem küzdöttem tovább a változással, hanem elfogadtam a 3X-et és a vele járó tisztánlátást.

Újrarajzolt önmagam már az elején sikereket ért el. Azóta minden összejön, amibe csak belefogok. Egy éve még itthon bőgtem az újbóli csúfos magánéleti kudarc miatt, ma pedig én vagyok a világ legboldogabb menyasszonya. Egy éve azon aggódtam, hogy vajon elég lesz a fizetés hó végéig, jut-e majd vaj is a zsömlére, ma pedig álmaim otthonát tervezem. 

Hogy mi történt? Vettem egy lottószelvényt :) 

Na, jó ez csak poén volt, nem ez a csattanó, mert azt hónapról hónapra megveszem, már vagy 4 éve, de azóta sem kaszáltam nagyot.

Azt is elmesélem hamarosan mi történt velem, de most rohanok, mert elkések a kávézásból, ahová egy barátnőm hívott meg. 

Ugye, egy éve még 1 barátom volt, most pedig úgy fogalmazok "egy barátnőm". Mert ez is változott...

Mindenki életében eljön az a nap, amikor besokall. Ki ebből, ki abból. Ha ez az érzés elég erős, akkor a dühön, kétségbeesésen kívül a változtatni akarás érzése is elönti. Amikor ez annyira áthatja a tudatát, hogy minden nap minden percében erre gondol, akkor elkezdi keresni a kiutat. Ha elégedetlen párjával, nyitott szemmel jár az utcán, utána fordul nőknek (férfiaknak). Ha elégedetlen munkájával, elkezdi keresni a lehetőségeket. Mindenre figyel, ami a környezetében történik, figyelmesen hallgat minden beszélgetést, hátha meghall valamit, ami számára kedvező lesz. Lehet, hogy pont erre az információra várt.
De ez csak akkor jön ilyen simán, ha adunk időt magunknak arra, hogy átgondoljuk hol is tart most az életünk. Mi az ami jó és mi az, ami nem jó. Ha világosan megfogalmazzuk, MI A CÉLUNK AZ ÉLETBEN? Ha nem tudjuk mit akarunk elérni, akkor soha nem leszünk elégedettek. Folyamatosan bennünk munkál a feszültség. Hol a párunk nem tetszik, hol a munkánk, hol a barátaink a rosszak. Az eszünkbe sem jut, hogy azért nem érezzük jól magunkat azzal akivel vagyunk, vagy ott, ahol vagyunk, mert saját magunkkal nem vagyunk kibékülve. Csak elégedetlenkedünk, és közben várjuk, hogy valaki megmondja nekünk mitől leszünk boldogok.

Boldogok??? Apropó, tudja valaki, mi az a boldogság?

Várom a véleményeket, kíváncsi vagyok, van-e átlagos boldogság-képlet a 21.század második évtizedének elején?

Semmi extra. Egyszerűen csak egy NŐ vagyok, aki keres valamit. Folyamatosan, hiszen nem nyugszom, amíg nem találom meg az áhított harmóniát, lelki békét, amíg meg nem teremtem magamnak mindazt, ami ehhez szükséges. Hosszú út áll mögöttem, mire addig eljutottam, hogy merjek egyáltalán szembenézni önmagammal. Hogy eljussak arra a pontra, amikor azt mondom ELÉG! Olyan nincs, hogy ok nélkül kapom a pofonokat, és bárhogy is igyekszem, soha nem találom a helyem abban a helyzetben, amiben éppen vagyok. Egy ideje nekifogtam az útkeresésnek, több szálon futottam, mert meg kellett fejtenem a miérteket. Ugye, hogy ismerős a szitu?

A miérteket már megfejtettem, már tudom mit akarok és hogyan fogom ezt elérni.